A Hétfa Kutatóintézet magazinja

Mezítlábas művészet

2017. március 13. - Dorottya Orbán

2012-ben jártam először az Ördögkatlan Fesztiválon és rögtön az első perc meghatározó volt: Nagyharsányba érkezve Kiss Tibi (Quimby) sétált el mellettem, kezében festékkel. Egy üres parasztház szobájának falát festette tele. Csakúgy.  Az Ördögkatlan immár tizedik nyarára készül idén és még mindig ugyanaz a mezítlábas fesztivál, mint a kezdetekkor. Bérczes Lászlóval, a Katlan fesztivál megálmodójával és főszervezőjével beszélgettünk. A cikk folytatása az Összképen olvasható. 

Tovább

Ahonnan nem felfelé visz az út – az alulteljesítő iskolák világa


Magyarországon sok általános iskolában a diákok több mint fele úgy végez, hogy a középiskola sikeres elvégzésére kevés az esélye. Mit tudunk erről a világról? Hogyan lehetne ez megváltoztatni? A következőkben az erről szóló, az Összkép Magazinban megjelent hosszabb cikk fő állításait foglaljuk össze.

Tovább

Zene és pénz

Hogyan lesz a zenéből jövedelem, ki fizet kinek, kik a közvetítők? Még az avatottak számára sem könnyű a zeneipar pénzmozgásait átlátni. A zenész nem is a zeneszerzésből, lemezkészítésből él - a legtöbb bevétele a koncertekből származik. Mindeközben egyre több szereplő osztozik a zeneiparban keletkező jövedelemből. A cikkben elmondjuk, miért és hogyan.

Tovább

Lehet, hogy a magyar vállalkozók világa túl van a depresszión - egy felmérés eredményei

Egy 2016 nyarán végzett, 500 cég válaszaira támaszkodó kutatás eredményei szerint a kis- és középvállalataink optimisták, a továbblépés lehetőségeit keresik, a visszahúzó erők helyett a fejlődést akadályozó tényezőkre panaszkodnak.

Tovább

Szélmalomharc és diadalmenet: zeneoktatás Magyarországon

A Kodály-módszert 2016 decemberében az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökségek listájára a legjobb megőrzési gyakorlatok közé. A magyar zeneoktatásról manapság mégis keveset beszélünk. Pedig, ahogy korábbi cikkünkből kiderült, lelkes és rendszeres zenefogyasztók vagyunk, ráadásul szívesen részt is veszünk benne, legyen szó éneklésről vagy hangszeres zenélésről. Hogyan tanulunk ma zenét Magyarországon?

Tovább

Tanárok szerint a világ: mitől működik és mitől nehéz a tanítás?

Cikkünk tanárokkal, iskolaigazgatókkal és oktatási szakértőkkel folytatott beszélgetésekből áll össze. Arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor tudjuk érdemben javítani a magyar iskolák eredményeit, ha tudjuk, hogy milyen motivációk, félelmek mozgatják a tanárokat, a rendszer igazi motorjait. Az oktatási törvényben rögzített szabályok csak a működés kereteit jelölik ki, a gépezetet azonban a pedagógusok hozzák mozgásba, s töltik meg valódi tartalommal. Ők látják, hogy mi történik nap, mint nap a tantermekben. A tanári hivatásról, feladatokról, sikerekről és nehézségekről is ők tudnak a leghitelesebben beszélni. A frontvonalban ők állnak.

Tovább

Városok és főtereik

Az elmúlt két hónapban tíz magyar város főterén keresztül mutattuk be a városok sokféleségét. Persze a fókuszt soha nem tartottuk szigorúan a városközpontokon: azok inkább tükörként, elrugaszkodási pontként szolgáltak csak e tíz – egymástól lehetőség szerint minél inkább különböző – város sajátosságainak bemutatásához. A legkisebb népességűt közülük 7800 fő, a legnagyobbat több, mint 200 000 fő lakja; van köztük megyeszékhely, mezőváros, iparváros, alvóváros és üdülőhely is; lefedik mind a hét magyarországi régiót, sőt még egy határon túli város is szerepel köztük.

Tovább

Csendes társak a zeneiparban, avagy mi dől el a színfalak mögött?

A zeneipar világában szakemberek ezrei dolgoznak a zenészek és előadók mellett, azért, hogy a közönséghez nap, mint nap eljusson a zene. Menedzserek, producerek, roadok és bookerek. Sok múlik rajtuk.

Ha a zeneipar szereplőiről beszélünk, mindannyian azokra gondolunk elsősorban, akiket a koncerteken látunk, akiknek a hangját a rádióból halljuk. Holott a zenészek mellett sokan a háttérben dolgoznak azért, hogy a fellépés zökkenőmentes, a hangfelvétel tökéletes, a turné pedig sikeres legyen. A 2016-os ProArt Zeneipari Jelentéshez készült kutatások során a csendes társakkal is találkoztunk. Kik vesznek részt a zeneipari gépezetben a szerzőkön és az előadókon kívül? Hány szerepben lehet egyszerre helytállni, ha nincs pénz menedzserre? Hol kezdődik az üzlet és hol ér véget az önkifejezés? Ezúttal két fiktív történeten keresztül mutatjuk be a zene vállalkozóit: két zenekar példájával írjuk le, hogy a zenélésen túl mi is történik a háttérben.

Tovább

Mitől ér többet egy lakás? Elmélet és gyakorlat

Az ingatlanok árának változásáról nap mint nap beszámolnak a híradók és az internetes portálok. Kedvelt és kurrens téma, amiről szinte mindenkinek van tapasztalata, de legalábbis véleménye.  Mi határozza meg a lakások árát? Horváth Áron, az ELTINGA ingatlanpiaci elemző központ alapítója és vezetője erre a kérdésre kereste a választ a HÉTFA Műhelyen tartott előadásában.

Tovább

A szegények gazdálkodása

Balás Gábor írása

 „Kísérlet arra, hogy elmondjuk, hogyan élnek a szegények.” – olvasható a most megjelent A szegények gazdálkodása című könyv fülszövegében. A kötet legfőbb üzenete, hogy a szegénység elleni harcban a különböző eszmék diskurzusa és a „hitviták” közepette ne feledkezzünk meg arról, hogy a történetek főszereplői hús-vér emberek, és hogy végső soron az ő döntéseik, az ő sorsuk áll a középpontban. A Banerjee és Duflo kutatópáros először 2011-ben megjelent kötete – eredetileg Poor Economics címmel - több mint tíz év kutatási tapasztalatát sűríti magába, melyet idén karácsonykor végre magyarul is kezünkbe vehetünk.

Tovább