Bringás idill és padlizsános kenyér Köveskálon. Somlyódi Zsuzsa nénivel beszélgettünk a KerékBárban.
Köveskált ma már nem csak a Káli-medence egyik gyöngyszemeként, hanem valóságos kulináris paradicsomként tartják számon. Az alig 400 állandó lakost számláló településen ugyanis gomba módra jelentek meg a jobbnál jobb éttermek, fogadók és borászatok. A sikeres gasztrotörténeteken túl azonban van más is. Ezúttal nem egy klasszikus vendéglátóhelyre látogattunk el, hanem a falu egy másik, méltán híres nevezetességét kerestük fel: a KerékBár biciklis pihenőt.
Legyen mindenkié!
Itt találkoztunk a tulajdonossal, Somlyódy Zsuzsa nénivel. Budapesten dolgozott vegyészmérnökként, ma már nyugdíjas. Főállású nagymama, hamarosan az ötödik unoka is megérkezik a családba. „A Balatonról nekem a gyerekeim gyerekkora jut eszembe. Velük a déli parton nyaralgattunk, mert be lehetett sétálni a vízbe, nagy csapatban, mint a kis libák.” Ahogy a gyerekek nőni kezdtek, Zsuzsa néni és férje szerettek volna egy nagyobb házat, hogy kényelmesen tudjanak nyaralni. 4 évig keresgéltek, míg ráleltek egy köveskáli házikóra.„Szerettünk volna romantikus házat, nádfedelest, legyen Balaton meg hegy is, legyen falu vége, meg gyümölcsös is…” meséli. Eleinte csak nyaralni jártak le, egyre nagyobb baráti társaságokkal. Később megvették a szomszédos telkeket is és a ház mögötti mandulaligetet. A kertből gyakran látta a környéken bicikliző, árokparton pihenő, fáradt turistákat. Így álmodta meg a helyet, ahova a bringások betérhetnek egy szörpre és egy zsíros kenyérre. Zsuzsa néni egyébként sosem tanult meg biciklizni, azt mondja, nincs is hozzá érzéke.
Foto: Orbán Dorottya
Háborítatlan nyugalom és akácszörp
A pihenő 2010-ben nyitott meg, azóta minden nyáron várja a biciklizőket. Nem a hagyományos értelemben vett vendéglátóipari létesítmény, Zsuzsa néni nagyrészt azt kínálja, ami a birtokon megterem. A legújabb kedvenc az akácszörp, tavasszal gyűjtik be a virágokat, elkészítik, majd lefagyasztják. Van zsíros, körözöttes és padlizsános kenyér is, levesek és sütemények. Néha besegít a lányom, de egyébként mindent egyedül csinálok. Nem tudom, meddig bírom, de most még jó ez. Mai napig ragaszkodik ahhoz, hogy mindent ő készítsen, a vendégekkel ő beszélgessen. A kert a falu végében fekszik, hátul kilátással a Káli-medence dűlőire, az itt pihenők számára gyakorlatilag megáll az idő, ide nem csak beugranak a vendégek. A felnőtteket színes nyugágyak várják a diófa alatt, a gyerekek pedig szabadon futkározhatnak a mandulásban. Aki egyszer erre jár, biztosan visszatér. „Van olyan család, akik minden évben jönnek, eleinte egy fiatal pár, aztán jöttek a gyerekek, egy, kettő, most már három is. Sokan közülük itt tanulnak meg biciklizni.”
Foto: Orbán Dorottya
Gasztrofalu Köveskál?
Köveskál népszerűségének nem mindenki örül felhőtlenül. „Azt hiszem, kezd túl sok lenni.” A falubelieknek már a parkolás is gondot okoz, nyaranta gyakran minden porta előtt turisták autói állnak. Előfordul, hogy éjszakánként egy-egy rendezvény miatt nem lehet aludni. Ugyanakkor a sok vendég sokaknak nyújt munkalehetőséget, manapság könnyebb elhelyezkedni. A helyiek igyekeznek összetartani, a látogatók növekvő száma ellenére is megőrizni a közösség együttműködését. Működik a cserekereskedelem, mint régen, mindenki azt adja, amije van.
„Engem elfogadnak, kedvelnek, pedig bebíró vagyok, azaz nem őslakos. Ha szükségem van valamire, segítenek, része vagyok a helyi körforgásnak én is. De kicsalogatni nem tudtam őket a ligetbe. A helyiek nem járnak ide, hiába próbáltam programokat, koncertet szervezni, nem érzik magukénak.”
Zsuzsa néni a KerékBárral együtt ma már igazi hírességnek számít. Televíziós műsorba is hívták, de ő ragaszkodott ahhoz, hogy a helyszínen forgassanak, így végül nem készült el a műsor. „Nem viszem le a partra a zsíros kenyeremet. A hely szelleme, a környék az, ami különlegessé teszi az egészet, ez csak itt működik.”
