...néhány turnét megcsináltattak velem háttériparosként igen jól kereső rokkfenegyerekek, hogy majd a végén osztunk...aztán az lett a vége, hogy valahol elfogyott a turné bevétele, eközben a mai is futó slágerek után ketyegett a jogdíj, meg egyéb járandóságok...szegény rokkfenegyerekek. Eccer aztán meguntam, hogy tartsam a bilit, meg kitöröljem az orrotokból a taknyot...hogy bele ne fulladjatok, holott igen jól szelelt az. Csak hát a zenész is olyan, mint a politikus...saját talicskája felé hajlik a keze. :)
Van egy aranyos mendemonda, a K. Tomitól szerettem hallani, - jól adta elő...kaja után, kávé közben, a spangli természetes...szóval nagyon régen, volt egy zenekarvezető, legyen persely a beceneve a szakmában...a zenekarával kiküldték őket a baráti Kubába, kulturális terjeszkedés céljából...amikor a roadok gázsijáról volt szó, hát kifakadt..."Hát a napsütés, a tengerpart, meg a rágógumi nem számít?!'
Tudnék még mesélni szegény üzletemberekről, a rokk magyar fenegyerekeiről. :)
Azt mondtam már, hogy az Artisjus egy huncut társaság? Nem mondtam? Akkor most mondom...az Artisjus egy huncut társaság...az O.R.I. is az volt, meg az I.R.I. is...:) Persze közben volt egy rendszerváltás is...ühüm...csak még nem fejeződött be Béláim.

@Duplaxiii: Kapargatod. :)

Bejegyzés: Zene és pénz

@Duplaxiii: csak ne szidjuk az üreshordozó jogdíjat, az biztosítja ugyanis (legalábbis hallgatólagosan) az ingyenes film és zeneletöltést! Egyébként meg jó nagy hülye, aki a MM-ban és társaiban veszi meg az üres lemezt, memkártyát, rendelni kell szlovákból, Kínából gombokért és kész, nem fizettél adót se. Ha ez a rendszer, akkor élni kell vele.

Bejegyzés: Zene és pénz

@ploccs: De nem is kell mindenkinek mindenre egyszerre megfelelni. Azért hangsúlyozták a csapatmunkát mert egyik hiányosságát ellensúlyozza a másik. Kifejzettn tetszik ez a cikk mert a sajtóban általában megkeseredett a maguk levében fortyogó idegbeteg barmoknak mutatják be a pedagógust.

Bejegyzés: Tanárok szerint a világ: mitől működik és mitől nehéz a tanítás?

A legegyszerűbb: jóban lenni az Artisjus-sal!
A Brody-féle magán jogvédő szervezet ugyanis minden hazai jogtulajdonossal megfizettet zenei jogdíjat. Orvosok, ügyvédek, mérnökök, könyvelők és persze az összes magánembert zenei jogdíjat fizet a saját tulajdonának a tárolása, rögzítése után! Egy családapa ha gyerekeit fotózza, jogdíjat fizet a zenészeknek! Ha egy cég vásárol 100 db CD-t, DVD-t az adatainak az archiválására - jogdíjat fizet a zenészeknek. Ha egy grafikus pendive-n viszi a prezentációját, jogdíjat fizet a zenészeknek.
Pedig ezek a tárolások ugyanolyan szellemi terméket jelentenek, mint a zene, tehát nem egyszerűen ingyenpénz áramlik érdemtelenül a zenészekhez, hanem még mások jogait lopják meg! Egy szotverfejlesztő szellemi tulajdona jogilag magasabb kategória a zenei jogdíjanál, mégis fizetünk a saját munkánk után.
És ne feledjük, az Artisju-tejelés lényege nem a valóban elhangzó vagy eladott művekben van, hanem az ÜRES adathordozókban. A zenészek, az Artisjus feltételezi, vélelmezi, hogy bárki, aki ilyen terméket vásárol, az zenét fog azon tárolni! Pár éve már kiderült, hogy ez a fokozott torzulás 10-12 milliárd forint ÁFA kiesést eredményez az országnak, mert mindenki külföldön vásárol... Tehát nem kell jogdíjat fizetnie a saját fényképezőgépébe szánt memóriakártya után, de ÁFÁ-t sem...
De ez a gittegylet a kis csapatoknak, a mezei zenészeknek a jogdíjat csak sok idő elteltével utalja. Az ismerteknek kényelmes a rendszer, akicsik meg akkor is fizetnek, ha a saját szerzeményüket adják elő, mondjuk a saját kocsmájukban.
Értem én, hogy a cégek leírják az egészet költségnek, de attól még elég erkölcstelen, hogy produktum nélkül kapnak mások munkája után pénzt a zenészek (egy csoportja persze...).
Egyszerű lett volna a megoldás, a magánember, kiskereskedelemben fizet (még így sem igazolható, hogy mindre zne kerül) és a cégek meg nagykerben, számlára. Ekkor az ellenőrzés egy normális szervezetre, a NAV-ra hárul...

Bejegyzés: Zene és pénz

Úgy érzem, a zenész akkor jár anyagilag a legjobban, ha az Artisjusnál dolgozik:)

Bejegyzés: Zene és pénz

Mondjuk az elektromos adathordozókból és a nyílvános helyeken beszedett jogdíjakból szép summa jöhet be. Kérdés az, hogy hogy állapítják meg, hogy ki kap ebböl a pénzböl.

A zenésztársadalom másik szegmensében a klasszikus zenészek között sem sokkal jobb a helyzet. 10% jól megél a maradék 90 gombokért dolgozik.

Bejegyzés: Zene és pénz

az átlag magyar nagyon nehezen él
közben a zenész meg csak zenél, csak zenél

Bejegyzés: Zene és pénz

Én annak idején (több, mint 50 éve) tanultam csellózni és természetesen jártam szolfézsra is. Nem lettem zenész, de egész életemet meghatározta a zene szeretete. A relatív szolmizálás tudtommal Ádám Jenő találmánya, de annak népszerűsítése, propagálása Kodály Tanár Úr egyik elévülhetetlen érdeme (mert több is van neki). Tanár úr állította össze a sok ún. olvasógyakorlatot, természetesen az alap a magyar népdalkincs volt. Ha csak ennyit tett volna életében, már az is csoda. De ezen túl ő egy olyan Ember volt, amilyen kevés születik egy évszázadban. Az én szubjektív véleményem szerint ha a XIX. században Széchenyi volt a legnagyobb magyar, akkor a XX. században ezt a rangot Kodály Zoltán vívta ki életével, munkásságával.

Bejegyzés: Szélmalomharc és diadalmenet: zeneoktatás Magyarországon

Ez a cikk bemutatja, hogy miért is paradox fogalom egy jó pedagógus... Ezek az elvárások maradéktalanul nem teljesíthetők. Jelentkezzen valaki, akire ráillik...persze úgy, hogy mellett normális családi élete is van. Csak hogy értsük; nem a tanárokat szidom, hanem az elvárásokat. Persze, ideálok mindig lehetnek, amelyeknek igyekszünk többé-kevésbé megfelelni.

Bejegyzés: Tanárok szerint a világ: mitől működik és mitől nehéz a tanítás?

@Komment Előd: Megértem az indulataid, de azt hiszem, a kommenteddel nem a cikkünkkel vitatkozol. Veszprémet összesen egyszer említem a cikkben, annak a gondolatmenetnek az apropóján, hogy "az államszocialista várostervezés úgy általában nem rajongott a klasszikus városközpontokért, mondván, társadalmilag gyanúsak és építészetileg értéktelenek, ezért sok helyen törekedtek a legalább részbeni elbontásukra". Veszprém a cikkben erre volt az egyik példa, hiszen itt ténylegesen elbontották a Kossuth utca környékét. Ebben viszont nincs semmiféle értékítélet, a magam részéről kifejezetten szeretem Veszprémet, és külön erényének tartom, hogy a hasonló méretű magyar városokkal ellentétben egészen nagy területein jellemző a zártsoros beépítés, amitől sokkal urbánusabb külseje van, mintha családi házakkal lenne tele. Ha feltétlenül kellene mondanom egy ronda veszprémi házat, akkor sem a toronyházat, inkább a volt pártházat emelném ki.

Ja, és nem vagyok építész, városszociológiával foglalkozom :)

Bejegyzés: Városok és főtereik

Már 40 éve kedvenc szokása a beképzelt építészeknek Veszprém belvárosának fikázása, miközben más városokról áradoznak. E cikk íróját sem zavarják ebben például az alábbi konkrét tények:
1). A veszprémi Kossuth utcáról már a 80-as években elterelték az autó-forgalmat. Azaz egyértelműen Veszprémben alakították ki az első vidéki sétálóutcát. Tehát triviális, hogy nem Debrecent követték más városok, hanem Debrecen is csak (jóval lemaradva) Veszprémet követte ebben!!! Aki „szakértőként” fikázni akarja a veszprémi belváros modern épületeit, az talán mutasson az olvasóinak fotókat arról, hogy mi is volt a 70-es évekig a helyükön. Én eredetiben is láttam, így tudom, hogy közülük, talán 1-2 volt, amit sajnálni lehetne. Annál pedig több szép régi épületet lebontottak minden más városban is.
2) Sopron díjat is kapott a belvárosára, holott a várkerületében sikerült pár sivár, szocreál épületet „beilleszteni”. Miközben a veszprémi várban és a vártól a színházkertig húzódó óvárosi részben egyetlen kirívóan szocreál épülettel sem rontották a régi házak hangulatát. Azt is tanúsíthatom, hogy Sopronban sokkal több lepukkant régi ház van, mint Veszprémben, pedig a soproniak gazdagabbak és több közpénzt is kap a városuk. Vagy miért nem említi senki, hogy míg Veszprémben csak a keleti városrészekben, és összesen 2 helyen vannak 10 emeletes panelházak. Miközben Sopronban a város 4 különböző pontján láthatóak 10 emeletes panelek. Pedig a háború után Veszprémben legalább kétszer többen költöztek a városba, azaz sokkal több embernek kellett új lakást biztosítani!
3) Székesfehérvár is kapott díjat a rácvárosi egyetlen utcájának felújításáért. Már azt az utcát is kritizálhatnák egyrészt amiatt, hogy úgy borították ökölnyi kavicsokkal, hogy az kész életveszély. Másrészt a díjazás után pár évvel már simán engedtek a házakhoz oda nem illő toldásokat építeni. De Fehérvárral építészetileg sokkal komolyabb probléma van. Mégsem fikázzák amiatt, hogy a belvárost szó szerint körbeépítették 9-10 emeletes beton toronyházakkal. De elemezhetné már valaki építészetileg a buszpályaudvaráról elé táruló látványt is
4) Ha Veszprémet rendszeresen fikázzák az egyetlen 10 emeletesnél magasabb toronyházáért, akkor Szolnokot miért nem lehet rossz példának említeni, amikor ott több „felhőkarcoló” van, mint a dunántúli városokban összesen.
5) Valóban nem szerencsés helyen van a veszprémi 20-szintes toronyház, mert a várból kisétálva, pont az látszik a várkapun keresztül. De a fikázónak tanácsolnám, hogy nézzen körül az egri várból. Az egyik irányban igen közelről megcsodálhat a veszpréminél kicsit alacsonyabb, de legalább olyan ronda toronyházat. Ezt miért is nem emlegetik soha Egerrel kapcsolatban!?!?
6) Debrecen, Miskolc, Szombathely, Salgótarján, Gyöngyös belvárosában vagy annak közvetlen közelében is van a veszprémihez hasonló magasságú toronyház. Egyébként is egy építésznek tudnia kellene, hogy nem csak kivagyiságból, hanem szükségletek miatt kell magasabb építmény is a belvárosokba. A veszprémi tetején is van víztározó, valamint egy csomó TV, és GSM adó. Mégis belvárosi toronyház miatt csak és kizárólag Veszprémet szokták szapulni, ami végtelenül igazságtalan.

Bejegyzés: Városok és főtereik

Igazából a szegények számának a csökkentésére az lenne a megoldás, ha nem szaporodnának mint a nyulak. Mert Pl. ha mi is azt a szaporulatot produkálnánk mint amit a fejlődő országok csináltak az elmúlt 100 évben, akkor mi is kb. 100 millióan élnénk itt - ugyanannyi kajával, energiával, és minden más erőforrással. És akkor bizony itt is nagy-nagy szegénység lenne.

Bejegyzés: A szegények gazdálkodása

"akkor sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak antibiotikumot, mintha Ön vagy én orvoshoz fordulunk. Hiába tudjuk, hogy a vírusok ellen leginkább az immunrendszerünk megerősítése és a védőoltások segítenek,"

Orvos vírusok ellen nem ad ír fel antibiotikuot senkinek, mert az antibiotikumok vírusok ellen teljesen hatástalanok. És persze a "vírus ellen a legjobb az immunrendszer" egy hatalmas kamu, a tetanusz, a veszettség, a vírusos gyermekbénulás, a sárgaláz, a szamárköhögés, a lépfene mind jó példák arra, hogy a "majd az immunrendszer" módszer miért nem működik. Igen, ezek vírusok.

Bejegyzés: A szegények gazdálkodása

46 éve élek itt.Ma sem hiszem,hogy nem Keszthely a Balaton fővárosa!Múltja,adottságai,és sok más,az érvek tárháza számtalan.Én már akkor itt éltem,amikor a rendszer mostoha gyereke volt,Veszprém megye/és megtapasztaltam a változásokat,mikor visszakerült igazi családjába Zalába.De az elmúlt 26 év nem hozta azokat a változásokat amelyeket sokan vártunk.Apróság:a város utjai minősithetetlenek.Közlekedési koncepció nincs.Elhanyagolt épületek,omladozó vakolatok.Városképileg valójában nem sok változás történt.Bezárt,kiadatlan üzletek,első sorban a bérleti díj koncepciónak köszönhetően.És a Balatonpart két ikonikus szállodájának állapota sokat elárul,mi is a terv a szálláshelyek fejlesztését illetően.Nekem az egyetlen szemet gyönyörködtető a sok virág,az ápolt virágszigetek,és a Csipke Rózsika álom,amiben ez a város oly régóta él.

Bejegyzés: Keszthely – A Balaton egyetlen igazán régi városa

Csak azt nem értem, hogy ha Keszthely nem a turizmusra épül, akkor hogy van az, hogy ha az ember szezonon kívül érkezik, miért nincs egyetlen étterem, kávézó sem nyitva?
Helyiek nem esznek, nem isznak?
Volt már, hogy májusban csak a McDonaldsba lehetett beülni...

Bejegyzés: Keszthely – A Balaton egyetlen igazán régi városa

Csakis Keszthely lehet érdemes a "Balaton fővárosa" címre!
A többi város,Siófokkal az élen, csak "csinált város"...

Bejegyzés: Keszthely – A Balaton egyetlen igazán régi városa

@J.W. Booth: Szerintem is elég, (sőt, több), ha jelzők nélkül, KESZTHELYNEK nevezik! :)

Bejegyzés: Keszthely – A Balaton egyetlen igazán régi városa

Keszthely, csodálatos, és titkokkal teli város .Kis ELEFÁNTCSONT, és kefekötő boltja, még a nyolcvanas évek végén, vagy tovább is megvolt a régi Vásártér közelében. Kulturális centrum, Balaton Múzeum, a Színház, hozzá az ősfákkal is rendelkező park, a város, és a Balaton part között. Közelben a Szépkilátó, Hévíz, a hegyek dombok. Minden évszakban, minden korosztály, talál érdekességet, látnivalót magának. a városban, és környékén (Fenékpuszta, Szigliget stb.) Természetesen nyújtja mindazt is, amit amit egy felkapott balatoni üdülőhelynek kell. Mindehhez ráadás a KASTÉLY, a z időszakos, és állandó kiállításaival, koncertjeivel, nyáron színvonalas szabadtéri előadásaival, rendezett, hangulatos parkjában. A legtöbb, amit egy város adhat, hogy szinte azonnal otthon érzed magad.!Ezt, tősgyökeres budapestiként mondom , aki időről, időre újra felkeresi a gyerekkori nyaralóhelyet, és bár a város az évtizedek alatt jelentősen változott, változik (többnyire szépül), megtartotta régi varázsát is. Aki teheti, látogasson el, most pl.az Adventi Vásárra, koncertekre, ahol a hely szelleméhez méltó (ugyanúgy, mint a város nincsenek, pedig megérdemelnék eléggé a köztudatban) Tabáni István, és a város szülöttje Bálint Natália ad színvonalas adventi koncertet. www.youtube.com/watch?v=nluQXpmmEv8 www.youtube.com/watch?v=nluQXpmmEv8

Bejegyzés: Keszthely – A Balaton egyetlen igazán régi városa

de a fentiektől függetlenül erős túlzás Keszthelyt a Balaton fővárosának nevezni

Bejegyzés: Keszthely – A Balaton egyetlen igazán régi városa

Keszthelynek egyébként többezer éves múltja van, de az ásatások nem elég előrehaladottak.

De minden más Balatonparti településnek is.

Sajnos a többezer éves folytonos önmagára építkezés ezeket a nyomokat mindig felszámolja.

Bejegyzés: Keszthely – A Balaton egyetlen igazán régi városa