Régen az volt a természetes, hogy egy város szürke, útja tele van autókkal, határában füstölnek a kémények. A mai városképen fák, szökőkutak között sétálnak, bicikliznek az emberek, csendes és kipufogó nélküli járművek hozzák-viszik őket. Mi történt itt?

A környezettel összhangot kereső városmodell előtérbe kerülése mögött három fő tényező áll. Egyrészt megváltozott, hogyan gondolkozik a városokról a szakma, másrészt új technológiák  lehetővé tették a környezetbarát megoldásokat. Harmadrészt, és ez a legfontosabb tényező, a mindennapi gondolkozás komoly tényezőjévé vált a környezettudatosság. A várostervezés- és fejlesztés terén komoly szemléletváltás történt. Hosszú folyamat eredménye, hogy a zöld felület, a zöld infrastruktúra is olyan elemi részévé vált a városszövetnek, mint a közúthálózat vagy a lakóinfrastruktúra. Alapjaiban változott meg a közterületek tervezői értelmezése.

A debreceni Kossuth tér az 1970-es években és 2012-ben. Forrás: Méliusz Juhász Péter Könyvtár, illetve pixabay.com – NadasIldiko

 Az ötvenes, hatvanas évekig a funkcionalizmus volt a bevett szemlélet. A közúttervezés volt a várostervezés uralkodó témája – az autóutakhoz és a parkolóhelyekhez igazították a városi tereket. Így történhetett például, hogy Debrecenben a város szimbólumának tekinthető Nagytemplom előtt fekvő központi tér helyén egy időben négy-hat sávos utakat építettek. Hasonlóan, Győrött a Széchenyi tér Budapesti a Gödörre helyén korábban parkoló működött.

Idővel egyre több helyen korlátozták vagy teljesen megszüntették az autós forgalmat. Ennek egyik első mintapéldája Koppenhága: a belváros legforgalmasabb területeiről kitiltották a gépjármű-forgalmat, s helyette kerékpárutakat és gyalogos zónákat hoztak létre.

Világszerte megjelentek azok a technológiák, amelyek lehetővé tették a környezetkímélőbb városműködést. Megújultak a hulladék gyűjtésének és kezelésének módszerei, például megjelent a szelektív hulladékgyűjtés. Környezetkímélő és a takarékosságot elősegítő fűtési, távfűtési rendszerek terjedtek el. Az utak forgalmának szabályozásában elterjedtek az intelligens közlekedésirányítási rendszerek. A buszok sem füstölnek úgy, mint régen.

Biciklitároló Koppenhágában. Forrás: greenfo.hu

Az építészetben is új megoldások terjedtek el.  Itt nem csak a szigeteléstechnika megváltozására gondolunk. Például a természeti és az épített környezetet közelebb hozzák egymáshoz a plázák, irodaházak nagy üvegfelületei. Terjednek a zöld tetőteraszok és az irodák, kávézók zöldfalai.

A városok bezöldülésének egyik fő mozgatója, hogy a huszadik században megerősödött a környezettudatos gondolkodás. Ez megváltoztatta a lakosság igényeit, a politikusok stratégiáit. Ez a folyamat motiválta az urbanisztika környezetbarát megújulását, a városi zöld technológiák kidolgozását és bevezetését. A környezettudatos gondolkodásmód és a környezetvédő egyesületek, mozgalmak elterjedése nagyjából az ötvenes évekre datálható: innentől egyre nagyobb hangsúly a környezeti ügyeken. A közpolitika fősodrába került a víz, a levegő, az erdők védelme, az ipar, a közlekedés környezetkárosító hatásainak mérséklése, a lakónegyedek élhetőbbé, egészségesebbé tétele.

Mára alapvető elvárássá vált, hogy a városok minél természetbarátabb módon működjenek. Ezt tovább erősíti, hogy (részben a gazdasági válság miatt) egyre többen képzelik el jövőjüket a város belsőbb részeinek kisebb, de a városi szolgáltatásokhoz és pezsgéshez közelebbi lakásaiban, mint egy, a központtól messzebbi házban.

Zöldfal egy konditerem bejáratánál. Forrás: botanikart.hu

A zöldváros koncepció az európai országok városfejlesztési elképzeléseiknek kulcselemévé vált. Városaink közterületeinek, infrastrukturális rendszereinek megújulása jól mutatja, hogy ez Magyarországon is igaz. A településfejlesztési uniós források idén meghirdetett keretei több mint 470 milliárd forintot irányoznak elő a városok és falvak környezetbarát fejlesztéseire, ennek negyede közvetlenül a zöldváros koncepciók megvalósítását finanszírozza.

Miért jó, ha zöld egy város?

A több fa, a kevesebb autó és légszennyezés pozitív hatásai ma már elég pontosan mérhetőek, életévekben, forintokban kifejezhető, miért is jobb a zöldebb. Ezek a számítások a következő tényezőkre fókuszálnak:

• Kevesebb zaj, tisztább levegő. A zaj- és levegőszennyezés káros az egészségre. A zöld lehetőségek ezek enyhítésében sokat segítenek. A zajvédett lakókörnyezet és a tisztább levegő elérése mérnöki és természetes, biológiai eszközökkel egyaránt megoldható. Ha például egy forgalmas utca mindkét oldalára fasort ültetnek, az élő zajvédő falként tompítja a házakig eljutó zajokat, egyúttal javítja a levegő minőségét.
• Energiahatékonyság. A zöld fejlesztések között számos olyan megoldás van, amit az energiahatékonyság érdekében dolgoztak ki. Ennek kiindulópontja a jobb szigetelés és az energiatakarékosabb fűtési rendszer. Ez azonban csak a kezdet. Stockholm hulladékkezelő rendszere újrahasznosítja az összegyűjtött szennyvizet és a hulladékot, tüzelő- és üzemanyaggal látja el a távfűtési rendszert és a környezetkímélő járműveket.
• Klímaváltozás hatásainak mérséklése. A fák árnyékot adnak, visszatartják a vizet, folyamatosan párologtatnak – így hűtik kánikulában a forró várost.
• Ép test, ép lélek. A zöldben töltött idő jó hatással van a közérzetünkre és a kedélyünkre – fizikai és szellemi egészségünkhöz egyaránt hozzájárul. A parkokban, szabadtéri sportpályákon és játszótereken töltött idő feltölti az embert.
• Közösségi terek. A játszóterek, a parkok, a fákkal teli utcák olyan közterek, ahol nem csak közlekednek az emberek, hanem megállnak, leülnek, összejönnek. Néhány fa és pad új találkozási pontokat, új közösségi helyeket teremt.
• Biodiverzitás növelése. Minél több a zöldfelület, annál többféle növény- és állatfajnak biztosíthat természetes élőhelyet, még a városi környezetben is. A megnövekedett fajgazdagság bővíti az elérhető ökoszisztéma szolgáltatások körét. Bár a szolgáltatás szó ebben a kontextusban kissé idegenül hathat, „lényegében olyan egyszerű dolgokra kell gondolni, hogy a méhek beporozzák a gyümölcsvirágokat vagy egy új fás terület ültetésének köszönhetően a korábbinál tisztább levegőt szívhatunk egy forgalmas területen” – magyarázta dr. Kollányi László tájépítész a vele készített interjúban.

Ezek a tényezők beépülnek a helyi ingatlanárakba, hatnak arra, mennyire vonzó egy város a befektetők, betelepülők számára. Nem kell messzire menni, ha inspirációt szeretnénk gyűjteni arról, hogy is működik jól egy település. A világ városainak élhetőségi rangsorát hetedik éve Bécs vezeti. A rangsor szempontjai között az infrastrukturális feltételek, a képzési lehetőségek, a társadalmi viszonyok mellett az természeti környezet is szerepel, például a levegő tisztasága vagy a hulladékkezelési és csatornázási rendszer hatékonysága.

Zöld kilátások a Bécsi Prater óriáskerekéről. Forrás: kirandulastippek.hu

Budapest a középmezőnyben, a 75. helyen szerepel ezen a listán, többségében Közép-európai városok között, mint Prága és Ljubljana. Az élen évek óta Nyugat-európai városok végeznek: a tízes élbolyba hét város, Bécs, Zürich, München, Düsseldorf és Frankfurt mellett Genf és Koppenhága is bekerült.

A magyar főváros számos tekintetben egész jól áll, viszont zöldfelület tekintetében nagyon elmaradunk a lista élén álló városoktól. Míg Bécsben minden lakosra 120 négyzetméter zöldfelület jut, Budapesten csupán 30 négyzetméter, amiből mindössze 5 négyzetméter a városban található közkert, közpark – a többi erdős rész.  Ez alig több mint fele, a WHO által az alacsony szintű ellátottság 9 négyzetméter/főben meghatározott értékének.

Zöldváros: mindig kicsit más

A zöldváros mindenhol egy kicsit mást jelent, hiszen mindenhol mások a célok és az adottságok. A vágyak és a lehetőségek összehangolásához gyakran kreatív és innovatív megoldásokra van szükség. Például egy szűk sikátorokkal szabdalt olasz kisvárosban, faültetés helyett jó megoldás lehet a zöldítésre, ha kúszónövényeket telepítenek, például támrendszerekre – így kisebb helyet foglal el, mégis jelen van a zöld. Az anyagi lehetőségek is eltérőek – Miskolc máshonnan indul, mint Stockholm vagy Ljubljana.

A Szinva patak Miskolcon. Forrás: wikipédia

A zöldváros koncepciók kialakításának kulcseleme, hogy az ott élők elképzeléseiből induljanak ki a tervezéskor. Azok tudják igazán, hogy min kell változtatni, mi az, ami hiányzik, akik nap, mint nap használják a köztereket, a közszolgáltatásokat a településen. Persze az egyedi igények összegzése komoly feladat. A kutyatulajdonosok, a sétáltatáshoz igényelnek megfelelő teret. A gyerekesek játszótereket akarnak. Az allergiások szeretnének kevesebbet szenvedni. Van, akinek a közösségi kert, a kevésbé forró lakótelep hiányzik. A Paripa utcaiaknak „csak az a szép zöld gyep”.

A lakosok szerepe azonban nem merült ki a javaslatok megfogalmazásában. Egyrészt rajtuk múlik, mi fog működni, és mi az, ami nem – hol marad meg az új virágágyás és hol nem. Másrészt gyakran a helyiek a zöldítés kezdeményezői, megvalósítói. Egy jól működő kertvárosban kinézik, aki nem ültet virágot a ház elé, utcákat mozdít meg egy-egy fásítás.

Így kerül be egy település fejlesztési koncepciójába fű, fa virág. Ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön össze kell egyeztetni a helyi igényeket, a város adottságait és az anyagi lehetőségeket, meg kell találni a megfelelő technológiákat. De a végeredmény megéri a vesződést.