Magyarországon sok általános iskolában a diákok több mint fele úgy végez, hogy a középiskola sikeres elvégzésére kevés az esélye. Mit tudunk erről a világról? Hogyan lehetne ez megváltoztatni? A következőkben az erről szóló, az Összkép Magazinban megjelent hosszabb cikk fő állításait foglaljuk össze.

Ahhoz, hogy valaki le tudja tenni a szakmunkás vizsgát vagy az érettségit, nyolcadikra el kell érnie egy bizonyos szintet szövegértésből. E nélkül a gyerekek az iskolai feladatokat sem tudják értelmezni, legyen szó egy matematika példáról vagy egy biológia dolgozatról. 

2015-ben 29 ezer nyolcadikos diák, több mint az összes általános iskolát befejező tanuló egyharmada (39%) nem érte el ezt a szintet. Ezeknek, a továbblépéshez szükséges készségekkel nem rendelkezö gyerekeknek közel fele  - 13 754 fiatal – olyan iskolába jár, ahol többségben vannak azok, akik eredménye vonal alatti.

Ezek a gyerekek nagy valószínűséggel lesznek korai iskola elhagyók: gyakorlatilag nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, ami a középiskolai tanulmányok befejezéséhez, vagy talán már az elkezdésükhöz is szükséges. Setényi János oktatáskutató, az Expanzió Kft. ügyvezetője a 2015-ös Educatio Találkozások c. konferenciáján elhangzott előadásában úgy fogalmazott, hogy aki a kompetenciafelmérések eredményei alapján nem éri el a minimális teljesítményt, még ha a szó szoros értelmében kijárta is az iskolát, egy modern globális gazdaságban nem foglalkoztatható.

forrás:pexels.com

Az alulteljesítő intézmények harmada falusi kisiskola, összesen kétharmaduk működik községben.  Azonban ez nem csak falusi ügy, az ilyen iskolák diákjainak majdnem fele városi intézménybe jár. Az iskolai teljesítményt leginkább az ott tanulók családi háttere magyarázza, a szegényes életkörülmények, a rossz egészség bőrszíntől függetlenül csökkentik az iskolai teljesítőképességet. Részletek itt.

Mindezek ellenére vannak olyan iskolák, amelyek a gyerekek rossz társadalmi háttere ellenére jól teljesítenek az iskolai teljesítményt mérő kompetencia teszteken. A jól teljesítő, rossz hátterű iskolák tanárai aktívabbak a civil életben, a tehetséggondozásban, inkább járnak továbbképzésre. Fontosabbnak tartják az integrált oktatást, a türelmet.

Az ehhez szükséges jó környezet megteremtésében kulcsszerepe van az iskola vezetésének, mondta egy a témát jól ismerő szakértő. Ha egy igazgató képes megtartani és inspirálni tanárait, kihívásként tudja értelmezni a nehéz helyzetű gyerekek oktatását, ott sikerül elkerülni a lecsúszást. Ez persze nehéz.

Az alulteljesítő iskolákban elsősorban a tanulók társadalmi háttere miatt nem működnek a hagyományos oktatási módszerek, hiányzik a tanárokat stimuláló környezet, a szülői elvárás és támogatás. Ebben a közegben mást és máshogyan kell csinálni, hogy sikeres legyen a nevelő munka. Egyedileg működő megoldások és kísérleti programok vannak, de egyelőre nincsenek meg az általánosan használható receptek.  

Négy fő feltétele van annak, hogy a jelenleg rosszul teljesítő iskolák sikeresen javíthassanak nevelési eredményeiken. Mindegyik tabukat döntöget.

1. Fogadjuk el, hogy nem katasztrófa van, hanem egy olyan állapot, amin változtatni szeretnénk. Ezek az iskolák nem működtek jjobbam 5, 10 vagy 20 éve. Általában ugyanazok a tanárok tanítottak, ugyanazzal a hozzáállással, hasonló hátterű és képességű gyerekeket. A világ lépett egy nagyot: több tudás kell ahhoz, hogy valaki stabilan megélhessen.
2. El kell fogadni, hogy az alulteljesítő iskolák világa máshogyan működik, mint a gyermekük boldogulásáért tenni képes és hajlandó középosztály iskolái. Nem lehet olyan megoldást találni a társadalom legszegényebb részének, amibe mindenkit belekényszerítünk.
3. El kell fogadni, hogy az alulteljesítésből kivezető megoldásokat nem lehet laboratóriumokban kidolgozni vagy külföldről importálni. Kísérletekre, kudarcokra van szükség. Tervezés helyett megértésre és próbálkozásra.
4. Végzetül, el kell fogadni, hogy a megoldás nem lesz sem gyors, sem teljes. Ha a középiskolai tanuláshoz szükséges szövegértési képességgel nem rendelkezők aránya felére csökkenne, akkor is egy évfolyam 20 százaléka képtelen lesz megszerezni a versenyképes tudást. Lehetőséget kell teremtenünk, hogy a képzettség nélküli emberek is tudjanak dolgozni, elfogadható helyet kapjanak a nap alatt.

 A cikk hosszabb változata itt található.