Azért nyitották a fagyizót, hogy az áttekerő biciklisek megálljanak Gyenesdiáson. A Somogyi család egy bő évtized alatt valódi úticéllá tette a pihenőhelyet. Két generációnyi eltökéltség, egy adag lokálpatriotizmus, csipetnyi tudomány és kalandvágy  a Bringa Tanya fagylaltpultjában.

Színes ízkavalkád a Bringa Tanya fagyispultjában (fotó: Bringa Tanya)

A Hévízi Termelői Piac 2010-ben, egy zimankós márciusi napon nyitotta meg kapuit, amikor a szél vízszintesen vitte a havat. Hat árussal kezdték, egy hónapon belül százan lettek. Most már alkalmanként száznál több árus és több ezer ember jön össze a nagyparkoló mögött.

Fotó: Hévízi Termelői Piac

A piacot Benkő Lajos indította és vezeti a mai napig. „Régi kereskedő vagyok, a feleségemmel sok éven át piacoztunk. A kiépített kapcsolatrendszer jelentette a hévízi piac alapját is.” A termelői piac elindítása előtt 16 évig üzemeltetett „hagyományos” piacot Hévízen, ezt azonban bezárta az akkori önkormányzat, és több évet kellett várni az újrakezdésre.

Három piacnap van: kedd, csütörtök és szombat. A megszokottal ellentétben délután. „A csütörtök délutáni piac az a mi újításunk, Magyarországon sehol nem volt még ezelőtt ilyen” – meséli Benkő Lajos. „ A Hévízre látogatók közül sokan járnak kezelésekre, főként délelőtt és szombaton is. Az itt dolgozók sem tudnak délelőtt jönni. Az ő kedvükért vezettük be a délutáni piacot, ami egyébként a leglátogatottabb piacnap lett.”

A hévíziek eleinte tartózkodók voltak, de a szombati piac idővel a helybéliek kedvelt találkahelye lett. „Sokszor észrevettem, hogy megállnak egy-egy stand előtt, s már régen nem vásárolnak, hanem beszélgetnek. Nemcsak nők, hanem férfiak is, akiket a feleségük leküldött valamiért, s vásárlás közben jól kibeszélik a világ dolgait. Ez a piac messze nemcsak a kereskedelemről szól. Ez egy program, egy találkozóhely, közösségi tér.”

A teljes cikket ide kattintva olvashatod el. 

Miért csak nyáron utazunk a Balatonhoz? Miért nem jut eszünkbe, hogy ősszel vagy télen is érdemes ellátogatni? Miért jó, ha egész évben van Balaton? Egyáltalán, mi hiányzik ahhoz, hogy ne csak a „szezonban legyen nyitva” a Balaton, és ne 10 hét alatt kelljen megkeresni az egy évre valót? Az Összkép Magazin Balatonfüreden és Gyenesdiáson járt, hogy kiderítse, lehet-e négy évszakban gondolkodni a Balatonnál.

A Balatonnal kapcsolatban az elmúlt évtizedekben megszokottá vált szezonban gondolkodni. A tanév vége után a táborokba vagy nagyszülőkhöz utazó gyerekseregek nyitották a nyár első turnusát, majd az augusztus 20-i ünnepet követő héten már a vonaton ülve bámultuk az elsuhanó tavat. Nem csak a nyártól búcsúztunk, hanem a Balatontól is, mintha a tó ősztől eltűnne a térképről 10 hónapra.

Ördögi kör

„Nyáron nagyon meleg van…” szól a dal, és ha meleg van, a vízparti üdülőhelyek gyakorlatilag maguktól működnek. A vendéglátósok túlnyomó része ezért arra rendezkedett be, hogy az időjárástól függően július elejétől augusztus végéig, 60-80 napban kiszolgálja a nyaralókat, majd lehúzzák a rolót. Ha pedig lehúzzák a rolót, akkor a vendégnek valóban nincs oka tovább maradni, visszatérni. Ha vendég nincs, a vendéglátósnak nem éri meg kinyitni. Nem érdemes azon gondolkodni, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb, mindenesetre a szezon olyan üzleti mintákat és fogyasztói szokásokat szilárdított meg, melyek ezeket a folyamatokat erősítették tovább. A vendégek részéről fel sem merült, hogy milyen lehetőségeket tud nyújtani egy őszi vagy téli Balaton. A vendéglátók pedig a kudarc kockázata miatt nem mertek letérni a járt útról.

Nyáron mindenki szereti a Balatont. Foto: Orbán Dorottya

Bringás idill és padlizsános kenyér Köveskálon. Somlyódi Zsuzsa nénivel beszélgettünk a KerékBárban.

Köveskált ma már nem csak a Káli-medence egyik gyöngyszemeként, hanem valóságos kulináris paradicsomként tartják számon. Az alig 400 állandó lakost számláló településen ugyanis gomba módra jelentek meg a jobbnál jobb éttermek, fogadók és borászatok. A sikeres gasztrotörténeteken túl azonban van más is. Ezúttal nem egy klasszikus vendéglátóhelyre látogattunk el, hanem a falu egy másik, méltán híres nevezetességét kerestük fel: a KerékBár biciklis pihenőt.

Laposa Bencével, a Balatoni Kör elnökével a Laposa Birtok teraszán beszélgettünk a balatoni identitásról, a turizmusról és mindenről, ami mostanában a Balaton körül zajlik. Arra voltunk elsősorban kíváncsiak, hogy mi a célja a Balatoni Körnek, hogy milyen elképzeléseik vannak a vendéglátás terén.

Habár Bence Budapesten született, ma már igazi balatoninak tartja magát: „A Balaton önmagában az egész létünk alapját jelenti.” – mondta és szerinte ez a lényege a Balatoni Kör megalakulásának is. A kezdeményezés egyébként azokat a tó körüli vállalkozókat fogja össze, akik a Balatonnál élnek és egész évben üzemelnek. Egy olyan körforgás beindítását tűzték ki célul, mely helyi alapanyagokat, helyi termelőket és helyi szolgáltatásokat kapcsol be a régió fejlődésébe. Mint mondta, a Balaton most sem áll rosszul, de az adottságokhoz és lehetőségekhez képest még nagyon sok fejlesztenivaló maradt. "Sok minden hiányzik, de jó irányban haladunk."

Az egyik legnagyobb problémát abban látja, hogy a Balaton összefonódott a szezon fogalmával. A szezon gúzsba köti a balatoni turizmust, mert arra a két hónapra koncentrál minden erőforrást, amikor a meleg miatt a nyaralók felhívás nélkül is a tóhoz mennek strandolni. „Ezt reklámozni olyan, mintha a tengerbe vizet vinnénk.” – mondta. Ehelyett a Balaton körüli egyéb lehetőségekre kellene felhívni a figyelmet szerinte, a termelői piacokra, a helyi különlegességekre.

A Balatonnál elindulóban van egy budapestihez hasonló gasztroforradalom: a strandbüfék már nem kizárólag ukrán hekket és kólát árulnak, egyre több a kísérletezés a régió kínálta termékek felhasználásával. A borász ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a minőségi szolgáltatásokkal nem akarják a Balatont elit hellyé tenni. A cél továbbra is a tó könnyed üdülőhely jellegének megtartása, csupán új tartalommal, értékkel szeretnék megtölteni. Az elmúlt évtizedek vállalhatatlan balatoni vendéglátása után olyan alternatívát akarnak mutatni, mely a régió és a turisták számára egyaránt jó lehet.

Az eredeti interjút ide kattintva olvashatod el.

Sült keszeg, pontyfilé és halchips – rövid ízelítő a gyenesdiási Hóbár Halbár kínálatából. A csütörtök délelőtti napsütésben csak néhányan lézengenek a helyi termelői piacon, ahol a halsütöde is áll. „Általában 11 körül indul meg a forgalom, akkor kezdődik az ebédidő” – árulja el Hóbár Péter, a halbár vezetője.

A Magyar Tenger, Pelso, Balcsi, Közép-Európa legnagyobb tava. Balatoni nyár, egy szál bikini, nekem ez a riviéra. A Balaton magyar identitásunk része. Sok különböző képzetet és emléket testesít meg. Megihletett írókat, művészeket és zenészeket. Kicsit mindannyiunké, mégis mindenkinek mást jelent. Mindenkinek van Balatonja.